Sokan voltak, akik segítettek a zsidóüldözés idején, írta Bogdán Kálmán. Legelsőnek gróf Teleki Bélát említette, akinek a közbenjárására sok tízezer ártatlan menekült meg és Kolozsváron nem voltak utcai harcok. Jutalma, néhány évi súlyos börtönbüntetés a kommunista uralok alatt. Nem kapott emléktáblát, sem utcát, sem iskolát nem neveztek el róla. Guráth Béla, a sokszoros vívóbajnok, a sütödéjében tíz munkaszolgálatost bújtatott és menekített meg. Ugyancsak ő kilopatta a gettóból a Biró fiúk édesanyját és tisztességesen eltemettette. A cikkíró emlékező 1944. szeptember l5-én megszökött a katonai börtönből, többen bujtatták, köztük Tompa Pufi híres színész. A börtön parancsnokhelyettese, Losonczy Mihály főhadnagy mindent elkövetett, hogy a börtön lakói aránylag emberi módon éljenek. A cikkíró 1944 januárjában munkaszolgálatos volt Szinérváralján, ahol Csűdöm Jenő ügyvéd segített rajtuk. Csűdöm minden munkaszolgálatosnak eltávozási engedélyt adott a deportálások idején, amelynek birtokában nagyon sokan átvészelték a tragikus időket. Majdnem minden túlélő legalább két, három EMBERNEK köszönheti, hogy megmenekült. /Bogdán Kálmán: Igaz Emberek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
